Bikaütés
A nagyböjt előtti farsangi mulatságoknak, farsangtemetéseknek régi hagyományai vannak úgy Erdély-szerte, mint a Székelyföldön. Farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyókedden, a nagyböjt közeledtével tetőznek a farsangot záró mulatságok
A kászoni medencében a húshagyókedd a farsangtemetés, bikaütés, napja. A bika egy szalmából készült jelmezbe bújt legény, fejére egy szarvakkal ellátott cserépfazék kerül. A gazda végigvezetve jószágát a falu utcáin megpróbálja eladni azt és tréfás alkudozásba kezd. Mivel a gazda túl drágán próbálja eladni jószágát és nem enged az árból, az alkudozás kudarcba fullad. Így a feldühödött gazda inkább leüti az állatot mintsem elkótyavetyélje. A cserépfazék darabokra törik, a szalmafonat elég ezzel szimbolizálva a fagyos időszak végét, a tavasz győzelmét a tél fölött.
A farsangtemetést az éjfélig tartó mulatság zárja, hogy utána kezdetét vegye a Nagyböjt.
A kászonaltízi Kazun Egyesület kezdeményezésére a Kászoni hagyományok című program keretében a farsangtemetés szokását sikerül kisfilm formájában dokumentálni.