A kászoni kistérség aktívkorú lakosságának munkaerő-piaci felmérése
Kivonat
A kászonaltízi Kazun Közművelődési és Közéleti Egyesület Kászonaltíz Község Tanácsának támogatásával felmérést készíttetett a kászoni kistérség aktívkorú lakossága körében. A 2009 október – december időszakban végzett felmérés során Mihály Emőke szociológus Kászon község aktív (18-55 év) lakossága körében mérte a helyi munkaerő-piaci helyzetet, helyi képzési igényeket. A felmérés célja a térség foglalkoztatási helyzetének, a munkanélküliség okainak megismerése, a térségben élő aktívkorúak szocio-demográfiai hátterének, lakás- és életkörülményeinek feltérképezése, illetve az eredményekre alapozott javaslatok tétele a foglalkoztatás javítását célzó képzési struktúrák, programok kialakításához.
A kászoni kistérség munkaerő-piaci jellemzőit tekintve rendkívül hátrányos helyzetben van. A szakképesítés hiánya, a munkahelyhiányos térség és alacsony mobilitási kedv is nehezíti a lakosok munkavállalását. Az aktívkorúak hátrányos helyzetét fokozza, hogy gazdasági és infrastrukturális szempontból meglehetősen lemaradt, magas (tartós) munkanélküliséggel sújtott településen élnek. A munkaerő-piaci helyzetben változás akkor következhet be, ha az aktívkorú lakosok számottevő szakmai és anyagi támogatást kapnak a munkavállalásra való felkészüléshez és az elhelyezkedéshez.
A felmérés adataiból kitűnik, hogy munkaerő-piaci szempontból rendkívül hátrányos helyzetben vannak az alacsony iskolai végzettségűek (8 általános vagy kevesebb, szakmunkásképző érettségi nélkül), a szakképzetlen munkanélküliek, életkort tekintve a 26-35 évesek, családi állapot szerint házas (gyerekes), jövedelem szempontjából 200 lej vagy kevesebb egy főre eső jövedelemmel rendelkezők.
Habár a kialakult helyzetet teljes egészében nem oldja meg, de enyhíteni tud a problémán, ha a munkaerő-piacon hátrányos helyzetű lakosok helyben vehetnek részt olyan képzésben, amely a munkaerő-piacra való belépésüket segítené. A válaszadók képzésen való részvételi hajlandósága meglehetősen magas (84%). Fontos szerepet szánnak a mezőgazdasági szakképzésnek, a turizmus és vendéglátó-ipari és az állattenyésztéssel kapcsolatos képzéseknek. Ezen kívül az informatikával, kereskedelemmel és vállalkozással kapcsolatos képzésre is igény van.
Erre alapozva olyan felnőttképzés támogatását, képzési stratégia kidolgozását javasoljuk, amely a munkaerő-piaci versenyképesség biztosítására épít, és amely a térségi szereplők, a kistérségben működő vállalkozások humánerőforrásra vonatkozó elképzeléseihez, igényeihez igazodva határozza meg a hiányszakmákat. A képzési irányok és hiányszakmák meghatározásában nem csak az érintett lakosság preferenciáira, hanem a munkáltatói igényekre is alapozni kell. Hangsúlyos feladat továbbá a képzésbe vont személyek projektzárás utáni elhelyezése az elsődleges munkaerőpiacon. Javasoljuk már a képzési program tervezési fázisába partnerként bevonni későbbi foglalkoztatókat.
A felmérésből kitűnik, hogy a 45 éven felüliek képzésben való részvételi hajlandóság nagyon alacsony és elhelyezkedési esélyei is minimálisak. E korosztály esetében a sikeres programok megalapozásához javasoljuk a többletszolgáltatások nyújtását, mint a hosszabb ideig tartó személyes törődést, ami főként az idősebb munkanélküliek esetén különösen fontos, hiszen rendkívül nehezen mozgósíthatók. Főként a nők esetében az úgynevezett atipikus munkavégzési lehetőségek mint a részmunka és a távmunka, különösen kedvezőek lehetnek mert lehetőséget biztosítanak a családi és a munkahelyi kötelezettségek feszültségmentes összehangolására. Ez ellene szól az állásbiztonság csökkenése és az így megszerezhető alacsony, esetenként megélhetésre alkalmatlan jövedelem. A fiatalok körében a tartós munkanélküliség elkerülésére jó lehetőséget adhat az önkéntes tevékenység. Az önkéntes tevékenység kapcsolódási lehetőséget jelent a munka világával, fejlődnek a szociális kompetenciák, az illető személy közösségben tevékenykedhet és önbecsülése is javul. A munkatapasztalattal nem rendelkező fiatal pályakezdők munkaerő-piacra történő beilleszkedését úgy is lehet segíteni, ha hozzáférhetővé válnak az önkéntes tevékenységekkel kapcsolatos lehetőségek, információk.
Az adatokból az is látható, hogy az idegen nyelvek ismerete terén nagy lemaradás tapasztalható a kistérségben. Nyelvi képzések szervezése is hasznos lehet, viszont számításba kell venni, hogy az idegen nyelv ismerete önmagában kistérségi szinten nem segíti elő a munkába állást. Azonban valamilyen idegen nyelv (alap-közép) ismereteinek elsajátítása vagy a már meglévők továbbfejlesztése által bővülnek az aktívkorúak általános ismeretei.
A képzési programok alternatív jellegét adhatja, ha a szakmai ismereteken túl a résztvevők különböző kulcsképesség és személyiségfejlesztő tréningeken is részt vesznek amelyek célja, hogy különösen a képzések megkezdése előtt megerősítsék a résztvevőket abban, hogy érdemes részt venni a programban, és meg tudnak felelni a követelményeknek. A képzési programok szervezésén és lebonyolításon túl annak eredményesebbé tétele érdekében érdemes azokat közösségfejlesztéssel kiegészíteni, amely az egész kistérséget megmozgatná. A közösségfejlesztés olyan közös munkát feltételez, amely által a kistérség lakói felismerik a közösségben rejlő erőt, a boldogulás lehetőségét. A közösségért vállalt felelősség érzését erősíteni kell és segíteni a kistérségi identitás megteremtését.
A felméréssel kapcsolatos további információk a kazun@kazun.ro címen igényelhetők.